Jedlik Ányos találmánya, a villamdelejes forgony is ezt az erőt használja fel forgásához. A találmány lényegét Jedlik maga 1886. február 18- án kelt levelében a következőképpen jellemzi: „…mivel a villamdelej a multiplikátor delejes hatása alatt azon helyzetből, amelyben a hossza a multiplikátor huzalainak irányával egyenközü , ott megint nyugvó állapotba jönne, ahol a delej hossza a multiplikátor huzalainak irányával épszöget képez: tehát avégett, hogy azon helyeken meg ne állhasson, hanem forgó mozgásba jöjjön s azt megszakadás nélkül folytassa, a multiplikátor szerkezete úgy módosítandó, hogy a villamdelejen létező huzaltekercsben a villamfolyam ellenkező irányúvá változzék ott, ahol a villamdelej hossza a multiplikátor huzalainak irányával épszöget képez.” Hogy ezt a megállást megszüntesse, a vasmagos belső szolenoid kivezetéseit osztott, gyűrű alakú, higannyal töltött vályúba lógatta, a higanyszegmenseket pedig állandó módon csatlakoztatta a külső áramforráshoz. Ezután már megállás nélkül forgott a mai elektromotorok őse.

Bővebben:  Elektromágneses erő

Tags:

Leave a Reply

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.